A magyar állam nem különböztetheti meg hátrányosan a külföldön bejegyzett gazdasági társaságok magyarországi fióktelepeit oly módon, hogy bizonyos gazdasági tevékenységek végzését a fióktelepeknek megtiltja és kizárólag a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok (Kft, Zrt, Bt és Kkt) számára teszi ezt lehetővé. A Bizottság vs. Magyarország ügyben ma kihirdetett ítéletében a legfőbb európai bírói fórum elvi éllel mondta ki: a fióktelepek – az Erzsébet-kártya és a SZÉP-kártya kibocsátásánál alkalmazott – hátrányos megkülönböztetése sérti az ún. szolgáltatási irányelvet, azaz az uniós jogot.
Az eljárást az Európai Bizottság kezdeményezte Magyarország ellen még 2014-ben azért, mert a kormány jogszabálymódosítás útján gyakorlatilag megfosztotta az Unió más tagállamában bejegyzett gazdasági társaságok itthoni fióktelepeit attól a jogtól, hogy Erzsébet-utalványokat állítsanak ki, illetve előírta, hogy SZÉP-kártyát csak magyar bejegyzésű Zrt vagy Kft bocsáthat ki. Sőt, közülük is csak olyan, amelynek minden, legalább 35 ezer lakosú magyar városban van ügyfélszolgálati irodája. Mivel ennek a föltételnek kizárólag egyes magyar pénzintézetek képesek eleget tenni, a szabályozás egyszerűen kizárja a kártyakibocsátói piacról az Unió más tagállamaiban bejegyzett vállalkozásokat. A Bíróság megállapította, hogy az Erzsébet-utalványokkal és a SZÉP-kártyával kapcsolatos magyar jogi szabályozás nem egyeztethető össze a szolgáltatási irányelvvel, mivel a vállalkozások jogi formájára vonatkozó követelmények nem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztető jellegűek. A mai ítélet következtében a vonatkozó hazai jogszabályokat úgy kell módosítani, hogy azok elveszítsék diszkriminatív jellegüket és megfeleljenek az uniós jognak. A magyar kormány már jelezte: tiszteletben tartja az Európai Bíróság ítéletét.
Ezzel az ítéletével az Európai Bíróság újra hitet tett amellett a közösségi jogelv mellett, mely szerint a vállalkozások joga eldönteni, milyen formában gyakorolják a gazdasági tevékenységüket egy adott tagállamban (jog a másodlagos letelepedés szabadságához). A tagállamoknak pedig nincs joguk arra, hogy a fióktelepek gazdasági szerepvállalását megengedhetetlen megszorításokkal korlátozzák.
Újra megerősítést nyert tehát, hogy a másik tagállamban bejegyzett gazdasági társaságok magyarországi fióktelepei a hazai gazdasági élet – Kft-vel, Zrt-vel, Bt-vel és Kkt-vel – teljesen egyenrangú szereplői.