2016 kora nyarának legfontosabb európai eseménye a röviden Brexitnek nevezett népszavazás volt. Eszerint Az Egyesült Királyság – a saját alkotmányos előírásai betartásával – egy 2 éves, szabályozott menetrend betartásával végül elhagyja az Európai Uniót. Ez a kétéves időszak nagyon nehéz lesz a briteknek, de nem lesz kellemes a maradó 27 tagországnak sem. Mindamellett még az se teljesen biztos, hogy végül bekövetkezik a visszafordíthatatlan – addig még rengeteg víz fog lefolyni a Temzén.

A legfontosabb, amit Önöknek, a UK céget már tulajdonló, vagy ilyen alapítását most tervező magyar állampolgároknak tudniuk kell ebben a helyzetben az az, hogy az ANGOL CÉGEK STÁTUSZÁVAL KAPCSOLATOSAN SEM MOST, SE A BELÁTHATÓ JÖVŐBEN SEMMI KISZÁMÍTHATATLAN ÉS KEDVEZŐTLEN VÁLTOZÁS NEM FOG TÖRTÉNNI, azaz MINDEN MARAD ÚGY, AHOGY EDDIG IS VOLT.

A fióktelepekről szóló magyar jogszabály, az 1997. évi CXXXII. törvény ugyanis nem szűkíti le a fióktelepet létrehozó külföldi vállalatok körét az EU-tagállamban bejegyzett cégekre. Fióktelepet tehát nem csak az EU-tag Nagy-Britanniában vagy Németországban regisztrált cégek alapíthatnak Magyarországon, hanem akár az Indiában, Ukrajnában, Izlandon vagy Thaiföldön bejegyzettek is, méghozzá azonos föltételekkel. A hivatkozott törvény 2. § a) szerint „a külföldi vállalkozás: Magyarország területén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a III. fejezet vonatkozásában, továbbá más olyan vállalkozó is, aki külföldön céggel rendelkezik, illetve gazdasági nyilvántartásban szerepel. „

Ezért, ha Nagy-Britannia végül – minden józan észérv ellenére – mégiscsak elhagyná az Uniót, az az Önök már meglévő vagy ezután alapítandó angol LTD-jének a magyar fióktelepére semmilyen hatással nem lesz, mert akkor az angol anyavállalat legföljebb nem uniós társaság, hanem egyszerű „külföldi vállalkozás” lesz. Ez pedig, magyar és uniós jogi szempontból nem jelent semmilyen negatív változást.

2016. június 27.